Rendszertani besorolás
Leírás
A festőmályva az Alcea rosea faj fekete-bíbor virágú változata, melyet évszázadok óta sokfelé termesztenek. Származási helye a Balkán-félsziget és Kis-Ázsia, Magyarországon nem honos, de a termesztésből gyakran kivadul. Évelő növény, magassága akár a 2,5 métert is elérheti, levelei kerekdedek, karéjosak, ötszirmú virágai fürtvirágzatban állnak, júniustól szeptemberig díszlenek. Lapított korong alakú papsajt termése éretten résztermésekre esik szét. Tápanyagigényes, napsütötte termőhelyen, jó vízgazdálkodású talajon fejlődik kielégítően. Két hazai fajtája Otelló és Holló az alapfajtól eltérően már az első évben is virágzik. A virágok betakarítása igen munkaigényes folyamat, 2-4 naponta, kézzel végzik, majd szedés után azonnal szárítják.
A festőmályva virágszirmait nem csak gyógyteák alapanyagaként hasznosították, de színeztek vele likőröket, gyomorkeserűket, újabban pedig főzete a húsvéti tojásfestés természetes kelléke lett.
Természet- gyógyászati szerepe
Hasonlóan a fehér mályvához, a festőmályva fő hatóanyagai a nyálkaanyagok, ezért légúti és emésztő-szervrendszeri hurutos megbetegedéseknél használható mint hurutoldó, gyulladáscsillapító gyógynövény. Külsőleg vizes oldata kelések, gyulladások kezelésére használható.
Kozmetikai használata
A kozmetikai ipar a festőmályvát bőrkondicionáló, hidratáló anyagként használja fel. A kozmetikai készítményekben a növény virágának vizes kivonata és a szárított, porított virág hidratáló, gyulladáscsökkentő, összehúzó és vitalizáló hatású. A festőmályvát minden bőrtípus esetén eredményesen alkalmazhatjuk.
Drog, hatóanyagok
Virág (Malvae arboreae flos cum calycibus) és sziromlevelek (Malvae arborae flos sine calycibus):
- Nyálkaanyagok
- Antocián festékanyagok (malvidin)
- Cseranyagok