Rendszertani besorolás
Leírás
A mandarin a narancshoz és citromhoz képest később, a 19. század első felében került Kínából Olaszországba, később egész Európát meghódította illatos, jellegzetes aromájú gyümölcsével. A Citrus reticulata Délkelet-Ázsiából származó kistermetű fafaj, melynek két fő típusa van, a mandarinok és savanyú mandarinok. Koronája szabálytalan alakú, sűrű, törzse erőteljes, hajtásai vékonyak, sötétzöldek, 3,5 - 8 cm hosszúságú levelei lándzsásak, levélnyelei szárnyaltak. Virágai magányosan vagy kettesével, négyesével állnak, fehérek, a narancs virágánál kisebbek, illatosak, porzói rövidek. A virágok öntermékenyülők, de a biztos terméskötés mesterséges beporzással fokozható. Termése kisméretű, 4-7 cm hosszú, 5-8 cm széles, lapított gömb alakú, héja olajsejtekben gazdag. Középső termésfala gyengén fejlett, ezért a héj a gerezdekről könnyen lehámozható. 10-15 gerezdjében általában sok mag található, melyekre a poliembriónia jellemző. A mandarin embriója zöld színű. A gyümölcshús édes, lédús, savtartalma alacsonyabb, szénhidrát-tartalma magasabb, mint a narancsé.
A törpe növekedésű, folyamatosan virágzó és termő Citrus mitis a savanyú mandarinok közé tartozik, apró, nagyon illatos, savanyú termését italok készítésére használják. A közönséges mandarinok közül a kereskedelemben gyakori fajták a China és az olasz Ciacculi. A mandarinokhoz tartoznak a Tangerinek (C. reticulata var. Deliciosa Swingle), ismert fajtáik a Beauty, Dancy, Cleopatra. A szintén ebbe a típusba sorolható Satsuma mandarinok (C. reticulata var. unshitu Swingle) igen korán érnek, kevés magvúak. Ismertebb fajtái a Clauselina, Owari és Wase.
A mandarin a C. mitis kivételével jól tűri a szárazabb éghajlatot, a nyári hőoptimuma a narancshoz és a citromhoz viszonyítva alacsonyabb.
Szaporítható szemzéssel, oltással, az ágak gyűrűzéses gyökereztetésével, alanyként a saját magoncát, vagy a fagytűrő és törpésítő hatású Poncirus trifoliata magoncokat használják. A citrusféléket ültetvényekben gazdaságosan leginkább öntözött körülmények között lehet termelni. A fiatal oltványokról az első két évben eltávolítják az éretlen gyümölcsöket és a virágokat, hogy a növény a korona fejlesztésére fordítsa a tápanyagokat. A kis fák életük tizedik évében érik el teljes termőképességüket. A citrusfélék tápanyagigényes növények, ezért a szerves-és műtrágyázásra nagy gondot fordítanak. Ugyanígy sok odafigyelést igényel a növényvédelmük is, a fonalférgek, levéltetvek, pajzstetvek közvetlenül és vírusgazdaként is károsítják a növényeket, de különféle kórokozó gombák ellen is gyakran kell védekezni.
A mandarin legnagyobb értéke C-vitaminban és ásványi anyagokban gazdag gyümölcshúsa, melyet leginkább frissen fogyasztunk, de a konzervipar is nagy mennyiségben használja fel egzotikus befőttek készítésére.
Természet- gyógyászati szerepe
A nyugtató, gyomorerősítő, emésztést javító hatású mandarinolajat belsőleg álmatlanság, gyomoridegesség, bélgörcsök ellen alkalmazhatjuk. Közérzetjavító hatása miatt az aromaterápiában is szívesen használják, kellemes illatát a kisgyermekek is nagyon szeretik. A hagyományos kínai orvoslásban a mandarin héját vértolulás, malária és mellkasi fájdalmak ellen alkalmazzák.
Kozmetikai használata
\tA mandarin illatos termését a kozmetikai ipar is felhasználja, héjának és gyümölcshúsának kivonata bőrkondicionáló anyag, illóolaja erősítőszer és elfedő anyag. A mandarinolaj különböző kozmetikai termékek komponenseként minden bőrtípus ápolására alkalmas.
Drog, hatóanyagok
Gyümölcshús
Fehérje: 0,7 g/100g
Gyümölcssavak: 0,8 g/100g
Szénhidrátok: 9,8 g/100g
Ásványi anyagok (g/100g)
\tFoszfor: 50
\tKalcium: 23
\tKálium: 210
\tMagnézium: 11
\tCink: 1,2
\tKróm, mangán, nikkel, réz, vas
Vitaminok (mg/100g)
\tNiacin: 0,2
\tB6: 0,02
\tKarotin: 0,4
\tC: 42
Vitaminok (g/100g)
\tB1: 50
\tB2: 30
\tBiotin: 0,3
\tFolsav: 4,6
- Terméshéj (Pericarpium citri reticulatae)
Illóolaj (Citri reticulatae aetheroleum): limonén
Karotinoidok, flavononok