Narancs ( Citrus sinensis (L.) )

Rendszertani besorolás

Leírás

A Citrus nemzetség fajai eredetileg Délkelet-Ázsiából származnak, ma már minden meleg égövi tájon termesztik különböző, nemesített fajtáit. Képviselőit különleges termés, az ún. hesperidium jellemzi, amely 5 vagy sok termőlevélből alakult, hártyás válaszfalakkal osztott bogyó. Ez a terméstípus jellemzi a savanyú citromot, a közönséges citromot, bergamottot, pomelót, cedrátot, grépfrútot és a mandarint is. Az édes narancs jóval a citrom és a keserű narancs után került Európába Kínából, portugál közvetítéssel, ezért sokáig kínai almának nevezték. Termesztését a mediterrán országok déli részeiben, például Szicíliában kezdték meg, Közép-Európában csak a gyümölcsét ismerték főúri házakban. Hazánkban valószínűleg Mátyás udvarában fordult elő először a narancs és a citrom. Franciaországban a 16. századtól építettek narancsházakat, hogy a vedrekben tartott olasz fákat teleltethessék. Az orangerie divatja hamarosan egész Európában elterjedt, Közép-Európában azonban csak a 18. században vált elengedhetetlen tartozékává az úri kastélyoknak. A 18-19. században már több száz fajtát írtak le botanikai művekben, melyeket gazdagon illusztráltak a növényeket bemutató fametszetekkel. Magyarországon a főúri narancsházak nagy népszerűséget értek el. Egerben annyira divatba jött a narancs, hogy az egri püspök, gr. Barkóczy Ferenc (1710-1765) engedélyezte, hogy az esküvőkön rozmaring helyett narancs-és citromágakat használjanak díszítésre. A 19. század ipari fejlődése elérhetővé tette a déligyümölcsöket az egyszerű emberek számára is, így a narancsházak jelentősége rohamosan hanyatlott, ma már csak díszítő szerepet töltenek be. A narancs a katolikus ikonográfiában a bűnbeesés jelképe, késő gótikus oltárképeken az alma helyett szerepel, de a Paradicsom, a nagylelkűség és a szemérmesség jelképe is, fehér virága a szűzi tisztaság, Mária szimbóluma.

Természet- gyógyászati szerepe

A narancs fogyasztása savtartalma, vitamintartalma miatt jelentős pozitív hatással bír az anyagcserére, héjának keserűanyaga, illóolaja valamint flavonon-tartalma kis mennyiségben emésztést serkentő hatású. Párologtatva a levegő frissítésére, meghűléses panaszoknál alkalmazható, masszázsolajokhoz cseppentve élénkítő hatású. A narancsvirág olaja álmatlanság, depresszió, ideges panaszok ellen használható az aromaterápiában.

Kozmetikai használata

A narancs termésének minden részét felhasználja a kozmetikai ipar a bőrre gyakorolt pozitív hatásai miatt. A narancs héja bőrkondicionáló hatású, ugyanígy a mag, a gyümölcs illatanyagainak vizes kivonata, a gyümölcshús és a virág, valamint a virág illatanyagainak vizes kivonata is. A virágból és a terméshéjból nyert illóolaj összehúzó és erősítő hatású, a héjból nyert viasz pedig lágyító és bőrkondicionáló szer. Tápláló pakolásokban, masszázsolajokban- és krémekben a nem érzékeny, de száraz, vitaminhiányos bőr ápolására használható.

Drog, hatóanyagok

Terméshéj (Aurantii pericarpium):
- Illóolaj (limonén, alfa-terpinén, citrál)
- Flavononok (neoheszperidozidok)
- Keserűanyagok

Gyümölcshús:
- Cukrok
- Citromsav
- C-vitamin: 40 mg/100g