Őszibarack ( Prunus persica L. )

Rendszertani besorolás

Leírás

Az őszibarack génforrása Kína, ahol több ezer éve termesztik molyhos és kopasz héjú változatait. A hatalmas ország három, éghajlatában is különböző táján 1-1 jellegzetes csoport alakult ki. A meleg, csapadékos éghajlaton honos déli csoportba fehér húsú, alacsony savtartalmú, gömbölyded és lapos gyümölcsű fajták tartoznak A hideg telű, forró, száraz nyarú területen található második csoportban jó hideg-és szárazságtűrő, fehér hússzínű fajták találhatók. A harmadik csoport északnyugaton, száraz klímában alakult ki, a fajták sárga húsúak, molyhosak vagy nektarin típusúak. Az ókori rómaiak és görögök még perzsa származásúnak hitték, innen ered tudományos nevének második tagja: persica. Európába Kínából perzsa kereskedők juttatták el a Selyemúton keresztül, később, bizánci közvetítéssel elterjedt a Balkán-félszigeten. Az őszibarack neve szláv eredetű, a Dráva mentén használatos brask alakból formálódott a braszk, baraszk, végül pedig barack elnevezés. A 16. századi leírásokban már többféle őszibarackot ismertetnek, köztük a Magyar baracknak is nevezett Vérbarackot. A P. persica-t őszibaracknak először Mikes Kelemen nevezte törökországi leveleiben a 18. században, Lippay a 17. században még közönséges barackként említi, később is közkeletűbb a francia barack elnevezés. Hazánkban a 20. század elejéig a kisebb gyümölcsű, fehér húsú, zamatos barackokat termesztették nagy arányban, de hamarosan egyre inkább teret nyertek a sárga húsú, jól szállítható, nagyobb méretű amerikai fajták. Az amerikai fajták elterjedése a filoxéravész miatt szinte teljesen megsemmisülő budai szőlők felszámolásával is összefügg. A felszámolt szőlészetek helyére kajszi és őszibarack ültetvényeket telepítettek. Ma a hazai termesztésben az amerikai őszibarackok 70 százalékban képviseltetik magukat. Régi, ritka, nagy genetikai értéket képviselő őszibarack fajtánk a Budai hegységben termesztett Fehér korai, az alföldi Győztes és Laczy-féle barack, a Csongrádban honos Gyümölcsöskertek királynője, a Badacsonyban fellelhető Mezőkomáromi duránci, a szatymazi Nagy mignon és a gyűjteményes kertekben található Bartha duráncija, Hegyi korai, Kecskeméti duránci, Magyar aranyduráncija, Olga királynő, Parasztbarack és Vérbarack.

Természet- gyógyászati szerepe

Az őszibarack kedvező sav-cukor arányának, magas víz-és élelmi rost, valamint karotin tartalmának köszönhetően könnyen beilleszthető az egészséges étrendbe. Ugyancsak kedvező alacsony szénhidrát és fehérjetartalma, mely általában nem jellemző az egyéb csonthéjas gyümölcsfajokra. Az őszibarack a candida diétának is része lehet, ahol különösen fontos az alacsony szénhidrát tartalmú, rostban gazdag, nyers élelmiszerek fogyasztása. Az alma és a banán mellett a csecsemők elválasztásánál, hozzátáplálásánál is fontos szerepet játszik.

Kozmetikai használata

Az őszibarack termése, leve, virágának, levelének és magjának kivonata a kozmetikai iparban bőrkondicionáló és hidratáló anyag, magolaja lágyító szer és bőrkondicionáló anyag. A lédús, szénhidrátokban, ásványi anyagokban, vitaminokban gazdag őszibarackot tartalmazó kozmetikai készítmények a zsír- és vízhiányos bőrt gyengéden ápolják, hidratálják és regenerálják.

Drog, hatóanyagok

Őszibarack gyümölcshús:

Szénhidrát: 9 g/100g
Fehérje: 0,7 g/100g
Szerves savak (almasav, citromsav, borostyánkősav) : 0,3-0,7 g/100g
Élelmi rost: 3,2 g/100g
Ásványi anyagok mg/100g
- Foszfor: 12
- Kalcium: 5,7
- Kálium: 183
- Magnézium: 10
- Nátrium: 1,7
- Vas: 0,3
Vitaminok mg/100g
- Niacin: 0,9
- Pantoténsav: 0,1
- Karotin: 0,4-0,5
- C: 7
- E: 0,6
Vitaminok g/100g
- B1: 20
- B2: 20
- Biotin: 1,8
- Folsav: 2,5