Szőlő ( Vitis vinifera L. )

Rendszertani besorolás

Leírás

A ligeti szőlőt a mai Irán, Örményország, Törökország területén már i.e. 6000 körül ismerték és termesztették a neolitkor emberei. I.e. 500-ig a szőlő-és borkultúra elterjedt Mezopotámiában, Palesztinában, Egyiptomban és az Égei-tengeri szigeteken is. Európa a kora középkorban, a feudalizmus hajnalán veszi át a szőlő-és bortermelésben a vezető szerepet Ázsiától.
Őseink vándorlásuk során a török népektől tanulták meg a szőlőtermesztést és borkészítést. A szőlészet-borászat a Kárpát-medencében már a honfoglalás előtt is régi hagyományokkal rendelkezett. A letelepedés és a feudális állam kialakulása megnyitotta az utat a borkultúra fejlődése előtt, amely az elmúlt évszázadok során megélt több felemelkedő és hanyatló korszakot is. A tatárjárás, a török hódoltság, a Rákóczi-szabadságharc, az osztrák fennhatóság mind rányomta bélyegét a kor szőlő-és borkultúrájára. A legnagyobb változást a filoxéra hozta, ez a kártevő 20 év alatt az ország szőlőinek felét elpusztította és ekkor indult meg az első nagy kivándorlási hullám is. A kipusztult szőlősök helyét a budai hegyekben sok helyen őszibarack, kajszibarack ültetvények foglalták el. A homoki szőlőtermesztés majd az ellenálló direkttermő fajták behozatala megmentette a magyar ültetvényeket, ismét növekedésnek indultak a szőlőterületek. A XXI. századig még sok változást megért magyar szőlőültetvények most 22 borvidéken, mintegy 130 ezer hektáron helyezkednek el.

Természet- gyógyászati szerepe

A szőlő termése bővelkedik aktív biológiai anyagokban, ezek a mustjából készült borban is megtalálhatók, ezért a bor már az ókorban is az egyik legfontosabb gyógyszernek számított. Fertőtlenítő hatása miatt sebek, fekélyek gyógyítására, a csecsemők lemosdatására használták, belsőleg szívgyengeség, keringési rendellenességek, légzőszervi megbetegedésekre, emésztési zavarokra alkalmazták. A borterápia hasznosságát a legújabb kutatások is alátámasztják, a vörösboroknál kimutatták a héjban található polifenolos anyagok jótékony hatását a szív-és érrendszeri megbetegedések megelőzésében. A népi gyógyászat is nagy becsben tartotta a bort, nem csak tisztán, hanem gyógynövényekkel keverve füvesborként, gyógyborként is. Több mint százféle füvesbor receptje található meg a korabeli szakirodalomban, melyeket a legkülönbözőbb betegségekre javasolták a pácienseknek. A tokaji bor, a tokaji eszencia még a Magyar Gyógyszerkönyvben is szerepelt, így ismerték el általános erősítő hatását. A szőlőmag hidegen sajtolt olaja is sok értékes anyagot tartalmaz, melyek közül kiemelkedő a többszörösen telítetlen zsírsav és E-vitamin mennyisége. A többszörösen telítetlen zsírsavak segítik az immunrendszer működését, az idegrendszer és a retina építőanyagai. Csökkentik a koleszterinszintet, ezáltal az érelmeszesedés, keringési zavarok kockázatát, erősítik a hajszálerek falait, mérsékelik a trombózisveszélyt.

Kozmetikai használata

A kozmetikai iparban a szőlő bogyóját, magját, levelét és gyökerét is hasznosítják. A szőlő terméséből nyert desztillátum erősítő, elfedő anyag, míg az extraktum bőrkondicionáló anyag. A bogyó leve bőrkondicionáló, a mag bőrvédő, a magolaj pedig lágyító anyag. A hidegen sajtolt szőlőmagolaj baktericid, gyulladásgátló, bőr-és hajregeneráló hatású. Sokféle kozmetikum hatóanyaga lehet, alkalmazható masszázsolaj, masszázskrém adalékaként is a narancsbőr elleni kezelés során. Kozmetikai készítményekben a szőlőmagolajat érzékeny, normál, valamint zsír-és vízhiányos bőr ápolására is használhatjuk. A szőlő kipréselt levének gyümölcssavai közvetlenül, vagy peelingben használva hámlasztó hatásúak. A gyümölcs nedve, a gyümölcshús hatóanyagai hidratálják, vitaminizálják, regenerálják a bőrt. Az antioxidáns OPC komplexnek köszönhetően a szőlőmagot tartalmazó készítmények a kollagénrostok erősítésével késleltetik a bőr öregedési folyamatait, tápláló, simító hatásúak.

Drog, hatóanyagok

Szőlőbogyó
- Cukrok (glükóz, fruktóz, galaktóz, maltóz, arabinóz, melibióz, raffinóz, xilóz, mannóz, szacharóz)
- Szerves savak (almasav, borkősav, citromsav)
- Színanyagok (flavonok, antocianinok)
- Cseranyagok
- Nitrogéntartalmú anyagok (fehérjék, aminosavak, nitrátok)
- Aromaanyagok (terpénalkoholok, észterek, aldehidek, ketonok, laktonok, terpének, acetátok, aminok)
- Pektinek (pektin, gumi, pentozánok, arabánok, poliszacharidok)
- Ásványi anyagok (K, Mg, Na, P, Fe, B, Cu, Mg, Zn)
- Vitaminok (B1, B2, B6, B12, H, pantoténsav, mezo-inozit, p-amino-benzoesav, folsav, kolin)
- Resveratrol (bogyóhéjban)

Szőlőmag:
- Olaj: 8-12 %
Olajsavak (linolsav, linolénsav, palmitolajsav, sztearinsav, palmitinsav, alfa-linolénsav (omega-3)
- Oligomer-Proantocianidin (OPC) komplex: C-és E-vitamin, béta-karotin, szelén, biflavonoidok, bioflavanolok (maghéjban)
- Szteroidok