Növény

Uborka ( Cucumis sativus L. )

Uborka

Rendszertani besorolás

Leírás

Az uborkát őshazájában, Indiában, mintegy 3000 éve termesztik, de már az ókori Európában is ismerték és fogyasztották. Nyugat-és Közép-Európába a középkor folyamán került és viszonylag hamar elterjedt a parasztság körében. Lippay János (1664) Posoni kert című művében már részletesen leírja a savanyított és kovászos uborka elkészítésének módjait. Nadányi János (1669) Kerti dolgoknak leírása című munkájának Alexikepus, avagy orvos kert fejezetében is megtalálhatjuk az uborkát. A szerző a növényeket nyolc mezőben helyezi el, az uborka a negyedik mezőben a tök, dinnye, görögdinnye, articsóka, eper, szeder és ribiszke társaságában kap helyet. Csapó József (1775) Új füves és virágos magyar kert című könyvében az uborka, mint ugorka, buborka szerepel. Csapó szerint a vízben megtört uborkamag és a kovászos uborka leve forró betegségben szenvedőknek adható, míg a nyers uborkalé hektikás és száraz betegség esetén használható a panaszok enyhítésére.
A 19. század első felére az uborka legfontosabb termesztési körzete Nagykőrös és Kecskemét környéke lett, ahonnan a I. Világháború végéig a Monarchia piacaira is nagy mennyiségben szállították tartósított terméseit. A trianoni döntést követő esztendőkben az elveszített piacok miatt a termesztés átmenetileg visszaesett, de a harmincas években a konzervgyárak felépítése új lendületet adott neki, olyannyira, hogy a II. Világháború előtt az uborka a zöldségexportunk második helyén állt a vöröshagyma mögött. A berakóuborkán kívül a salátauborka is jelentős helyet foglal el a termesztésben, az utóbbit főként növényházakban hajtatják.
Az uborka egyéves, váltivarú, egylaki növény. Fényigényes, melegkedvelő, kifejezetten vízigényes. Nagy tömegű, vékony, érzékeny gyökérzete a talaj felső rétegében helyezkedik el. Szára, kúszó, szögletes, serteszőrös, hosszúsága fajtától függően 1-3 méter lehet. A nóduszokon megjelenő kacsokkal kapaszkodik a talajon vagy a támberendezésen. Levelei tenyeresen karéjosak, nagy lemezűek, a szárhoz hosszú, serteszőrös levélnyéllel kapcsolódnak. Élénksárga virágai illatosak, sok nektárt termelnek, egyesével vagy csoportosan nyílnak a levélhónaljakban. Az uborkafajták a virágképzés szempontjából három típusba sorolhatók. A monoikus virágzási fajtatípusban a növényen keverten találhatók hím és nővirágok. A gynoikus fajtatípusnál legfeljebb az első nóduszon képződhet hímvirág, az összes többi termős lesz. A túlnyomóan nővirágú fajtatípusnál az első 4-10 nóduszon még hímvirágok, a feljebb lévőkön már csak nővirágok képződnek. Az uborka termése kabaktermés. A terméseket méretük szerint is osztályozzák: a rövid, fürtös vagy berakó uborka 14 cm-nél kisebb, a félhosszú termés 14-30 cm hosszú. A hosszú, kígyóuborka típus mérete meghaladja a 30 centimétert. A termések héjszíne középzöld vagy sötétzöld, a héj lehet sima, redőzött, szemölcsös és tüskés valamint serteszőrös. Az érett termés színe fontos fajtajelleg, a sárgásfehértől narancssárgán át sárgásbarnáig változhat. Magvai csontszínűek, csepp alakúak, laposak. Az uborka népszerű, sokoldalúan felhasználható zöldségféle, mely a nemesítés egyik fontos célpontja is. A gazdálkodók, kiskerttulajdonosok magyar és külföldi fajták sokaságából válogathatnak a termesztési cél függvényében.

Természet- gyógyászati szerepe

Az uborka citrommal kevert nyers levét lázas betegeknek és tüdőbajban szenvedőknek, hörgőgyulladás esetén és nőknek a változó kori panaszok ellen hűsítő italként ajánlották. Magjából vese-és hólyaggyulladás elleni főzetet készítettek. Nyers uborkaszeletek halántékra helyezésével enyhítették az ideges fejfájás tüneteit.
Táplálkozás élettani szempontból is fontos kultúrnövény. Magas káliumtartalmának köszönhetően serkenti a veseműködést, vízhajtó hatású. Vitamintartalma nem kiemelkedően magas, de minthogy nyersen nagy mennyiségben fogyasztható, mégis számottevő a napi szükséglet biztosításában.

Kozmetikai használata

Az uborka a házi kozmetika régóta ismert alapanyaga, bőrvörösség, duzzanat elleni pakolásokat készítenek összezúzott vagy szeletekre vágott terméséből.
A kozmetikai iparban az uborka terméshúsa, leve és a termése lágyító szer, a termésből sajtolt olaj lágyító szer és bőrkondicionáló anyag. A hidratáló, nyugtató, vitaminokat, ásványi anyagokat, antibiotikus hatású lizozim enzimet tartalmazó uborkát bármely bőrtípus ápolására eredményesen alkalmazhatjuk.

Drog, hatóanyagok

Fehérje: 1,0 g/100g
Zsír: 0,1 g/100g
Szénhidrát: 1,7 g/100g
Ásványi anyagok (mg/100g)
- Foszfor: 36
- Kalcium: 18
- Kálium: 150
- Magnézium: 16
- Nátrium: 7
Vitaminok (mg/100g)
- Niacin: 0,1
- Pantoténsav: 0,12
- B6: 0,03
- Karotin: 0,2
- C: 8
- E: 0,2
Vitaminok (g/100g)
- B1: 60
- B2: 50
- Biotin: 1,4
- Folsav: 14
Lizozim enzim
Keserűanyagok (kukurbitacinok): érett termésben, sziklevélben